Tesó-sok(k)

Kedd: reggel 8 óra, a kórházban vagyok.  Roli kivételesen nincs velem. Különben mindig, mindenhova vittük magunkkal. Ultrahangra, vérvételre, várakozásra, mindenhova. Várok a dokimra. Az újra, akit akkor látok másodszorra, mert a sajátom az utolsó pillanatban családi nyaralásra ment, és most épp abban bízok, legalább 2 mondatot beszélünk szülés előtt fiatalkával. Igen, fiatalka. Elsőre mikor a télapó és… Tovább »

Vasárnap reggel. Férj tanul. A kicsi alszik. Most. Épp. A nagy koboldos mesét néz a tévében és anya most ült le először. Most, azaz 8.50-kor, mikor úgy döntött, írnia kell. Most épp erről, a tesó-gondokról. Mert akármennyire is szépíti az ember, van, és próbáljuk túlélni, átvészelni, kezelni, több-kevesebb sikerrel megy is, de az biztos, hogy… Tovább »